Beethoven és Brahms zenéi igazi alapkövei a klasszikus koncertrepertoárnak, nem mindennapi lehetőség azonban, hogy a közönség úgy hallhassa őket, ahogy régen, saját korukban megszólalhattak. A zene világnapja alkalmából most három remekmű kel új életre Börzsönyi Máté, Paulik László és Balog József eredeti, korhű hangszereken játszott előadásában.
Mūza Rubackytė zongoraművésznő Liszt Ferenc életművének népszerűsítéséért a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át Sulyok Tamás köztársasági elnöktől 2024. április 11-én. Zongoraművészi karrierje mellett Rubackytė a litván Liszt Ferenc Társaság, a LISZTuania alapítójaként és elnökeként, valamint a Lisztofonija zongoraverseny rendszeres megrendezésével is sokat tett és tesz Liszt örökségéért.
A magyar opera napján, Erkel Ferenc születésének évfordulóján a Magyar Állami Operaház Zenekara és szólistái érkeznek a Karmelitába. Szennai Kálmán vezényletével és a zenetörténész Mona Dániel műsorvezetésével népszerű és igazán szerethető operarészletekből szólaltatnak meg egy válogatást – a közönség igazi operaünnepre készülhet.
A Karmelita koncertek adventi alkalmán napjaink egyik legjelentősebb újrafelfedezett zeneszerzője, Gregor Joseph Werner kerül reflektorfénybe. Műveit – a legkiválóbb énekes szólisták közreműködésével – a Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar szólaltatja meg, amelyek immár jelentős tapasztalattal rendelkeznek a szerző zenéjének tolmácsolásában.
A kivételes zongoraművészről, Fischer Annie-ról elnevezett ösztöndíj tehetséges, fiatal hangszeres és énekes szólistákat segít abban, hogy hidat építsenek a hazai és a nemzetközi zenei világhoz, utakat találjanak a közönségükhöz. A magyar kultúra napja alkalmából a 2024-ben díjazottak közül négy fiatal művész, Fenyvesi Gabriella Rea, Radnóti Róza, Pellet Sebestyén és Kóbor Éva mutatja be, hol járnak ezen az úton, és mit jelent számukra a nagy elődök, Liszt, Bartók és Kodály zenéje.
„A különböző részek összességéből valami új, harmonikus jöhet létre.” Ezt vallják a Harmonia Caelestis Barokk Zenekar vezetői és tagjai, akik minden koncertjükön arra törekszenek, hogy közösen létrehozzák azt a harmóniát, amely összeköti őket és a közönségüket. Miklósa Erika, Subedi Anna, Krajnynák Dalma, Tötös Roland és Najbauer Lóránt személyében most is a legkiválóbb énekesek csatlakoznak ehhez a küldetésükhöz. Programjukat ezúttal a béke és a harmónia gondolata fogja össze.
Haydn 1800. március 8-i budai fellépésének évfordulóján a kamarazene kiemelkedő hazai képviselői, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Kokas Dóra és Somlai Petra adnak Haydn, Mozart és Beethoven műveiből válogatott koncertet.
Virágvasárnap alkalmából a magyar historikus zenei élet egyik új szereplője, a korhű hangszereken játszó Capella Exclamatio formáció ad ünnepi koncertet a Karmelita megújult templomterében. Vezetőjük, a nemzetközi élvonalba tartozó Szabó Balázs az előző évadban szólóest keretében mutatta be a koncertterem 2022-ben átadott orgonájának lenyűgöző hangzását és hatását.
Antje Weithaas és Várjon Dénes sem a lemezeiken, sem a koncertjeiken nem egyszerűen kronologikus sorrendben szólaltatják meg a műveket, helyette sokkal inkább zenei szempontokat követnek. Az első koncerten szereplő művek egymásutánja hatalmas ellentéteket és lenyűgöző változatosságot rajzol meg, és mindemellett összeköti őket tonalitásuk is (az A-dúr vagy a-moll hangnem).
Antje Weithaas és Várjon Dénes Beethoven-sorozatának második koncertjét a nagyszerűséget és fenséget sugárzó Esz-dúr szonáta nyitja, amely fiatalkori darabként illeszkedik a zeneszerző grandiózus Esz-dúr műveinek sorába. A darab érzelmi súlypontja a középső Adagio tétel, amely az időtlenség minőségét hozza el. A finálé rondójának témája pedig már azok közé a dallamok közé tartozik, amelyeket akár dúdolva is magunkkal vihetünk a koncertről.
Mindig magával ragadó élmény olyan kamarazenészek játékát figyelni, akik a legapróbb mozdulatokból, akár csak egy pillantásból vagy rezdülésből is érzik és értik egymás jelzéseit. Beethoven-sorozatuk zárókoncertjén Antje Weithaas és Várjon Dénes újabb három zongoraszonátában mutatják be ezt a különleges képességüket. Ez a programjuk ível át a leghosszabb időn: a „Tavaszi” szonátát a szerző elsőként és utolsóként komponált szonátája keretezi.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából egyedülálló összművészeti programra kerül sor a Karmelitában: a Kárpát-medence kincseit bemutató képi-zenei utazáson Kaiser Ottó képeit a kiváló Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész és zeneszerző, Lukács Miklós zenéje kíséri.
A Karmelita-koncertek záró hangversenyén a Prima Primissima és Liszt-díjas zongoraművész, Érdi Tamás lép színpadra, aki Liszt, Bartók és Kodály műveiből állított össze különlegesen szép programot.
A Karmelita koncertsorozat nyitó alkalmán egy régi hagyományokra épülő, ma mégis kuriózumnak számító műfajjal, a némafilmre történő orgonaimprovizációval ismerkedhet meg a közönség. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívummal együttműködésben megvalósított koncerten Kovács Róbert orgonaművész improvizál Kertész Mihály 1914-ben rendezett nagyszabású anyamelodrámájára, A tolonc című filmre.
