október19.
szombat19:30
Jegyvásárlás
Mūza Rubackytė

Liszt öröksége

Mūza Rubackytė zongoraestje

MŰSOR

Liszt: Zarándokévek – Első év: Svájc (teljes ciklus)

  • Tell Vilmos kápolnája
  • A wallenstadti tónál
  • Pastorale
  • A forrás partján
  • Vihar
  • Obermann völgye
  • Ekloga
  • Honvágy
  • A genfi harangok

Liszt: Zarándokévek – Második év: Itália (részletek)

  • A gondolkodó
  • Aprés une lecture du Dante, Fantasia quasi sonata (Dante-szonáta)

 

KÖZREMŰKÖDIK

Mūza Rubackytė zongoraművész

Mūza Rubackytė zongoraművésznő Liszt Ferenc életművének népszerűsítéséért a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át Sulyok Tamás köztársasági elnöktől 2024. április 11-én. Zongoraművészi karrierje mellett Rubackytė a litván Liszt Ferenc Társaság, a LISZTuania alapítójaként és elnökeként, valamint a Lisztofonija zongoraverseny rendszeres megrendezésével is sokat tett és tesz Liszt örökségéért. A zeneszerző születésének évfordulója alkalmából most egy olyan különleges és gazdag programot mutat be a Karmelita koncertek sorozatában, amelynek közvetítésével mindannyian átérezhetjük, mennyi értéket hordoz magában ez az örökség.

Mūza Rubackytė főként Párizs, Vilnius és Genf között osztja meg az életét. Szólistaként és kamarazenészként hatalmas repertoárt játszik a rá jellemző eleganciával és energiával szerte a világban, miközben tanárként és nemzetközi zongoraversenyek zsűritagjaként is fáradhatatlan munkát végez. A litván származású zongoraművésznő kulturális nagykövetként hazája zenei életét is folyamatosan szolgálja, többek között a Vilniusi Zongorafesztivál alapítója és művészeti igazgatója. Páratlan művészi életpályájáról 2021-ben megjelent önéletrajzi regénye és egy 2024-ben bemutatott dokumentumfilm is mesél.

Szólóestjén Mūza Rubackytė Liszt Ferenc Zarándokévek című zongoraciklusának teljes első kötetét, valamint a második kötet két ikonikus darabját is megszólaltatja. Az életmű valódi kincsesládája ez a sorozat, benne olyan gyöngyszemekkel, amelyek más-más színében és karakterében, egyszersmind a maga teljességében mutatják be a zeneszerző és a zongoraművész Liszt fantasztikus képességeit. Hogyan lehetünk képesek visszaidézni azt az állapotot, azokat az élményeket, amelyeket a természetben megélünk? Sokunkat érdekel ma is ez a kérdés, amely már Lisztet is foglalkoztatta. Svájci élményeiről írta: „mivel éreztem, hogy a természet sokféle jelensége és folyamata nem pusztán hatástalan képként vonult el a szemem előtt, hanem mély érzelmeket váltott ki a lelkemben, köztük és köztem homályos, de mégis közvetlen, határozatlan, de mégis meglévő, megmagyarázhatatlan, de mégis létező kapcsolat jött létre. Megkíséreltem legerősebb érzéseim és legélénkebb impresszióim közül néhányat zenében visszaadni.” A hangszeres zene olyan költői nyelv volt Liszt számára, amellyel megőrizhette és tovább is adhatta ezeket az élményeket.

Liszt 1835-ben kezdett dolgozni az Egy utazó albuma címet viselő ciklusán, amely az alapját jelentette a Zarándokévek több átdolgozás után, 1855-ben közreadott Svájc kötetének. A kötet kilenc darabja közül héthez Liszt idézeteket is társított számára kedves íróktól, költőktől: Schillertől, Senancourtól, Byrontól. Mind a kilenc mű önmagában is egész kis világ, amelyet a hangszínek, az új költői nyelvhez társuló zeneszerzői eszközök, a dinamikával, a tempóval, a disszonanciákkal való fantáziadús játék tart össze és különböztet meg egymástól. A ciklust két szakrális jelentést is magában hordozó mű keretezi: a Tell Vilmos kápolnája és A genfi harangok. Ugyancsak két darab juttatja fontos szerephez a vizet, a víz mozgását: A wallenstadti tónál és A forrás partján, utóbbi egészen impresszionista hangulatban. A természet mellett a svájci népdalok hangját is felfedezhetjük a Pastorale, az Ekloga vagy a Honvágy című kompozíciókban. A pasztorális hangot a cikluson belül a Vihar szenvedélye és dühe ellenpontozza. Liszt mestere volt annak, hogyan vezessen végig úgy egy témát egy művön, hogy azt folyamatosan alakítja, változtatja – ezt a jellegzetes technikát követhetjük nyomon többek között az Obermann völgyében is.

A Zarándokévek-sorozat második, itáliai kötetében fontos példáit találjuk Liszt képzőművészet ihlette műveinek. Közéjük tartozik az Il penseroso, azaz A gondolkodó is, amely Michelangelo szobrát foglalja zenébe. Elmélkedő, melankolikus hangulat, mély regiszterek és sötét zongorahang hatja át a darabot, amelyet koncentráltsága és tömörsége miatt gyakran a zeneszerző kései műveivel is rokonítanak. Mūza Rubackytė előadásában végül a Zarándokévek-ciklus és egyben a liszti életmű egyik legmeghatározóbb alkotását, a Dante-szonátát hallhatja a közönség. „Aprés une lecture du Dante”, azaz Dante olvasása nyomán – a Victor Hugo-vers nyomán született cím kettős irodalmi hatást jelez. Akárcsak Dante Isteni színjátéka, Victor Hugo költészete is a zeneszerző alapvető irodalmi élményei közé tartozott. Liszt zenéje azonban ezúttal sem puszta illusztráció. A Dante-szonátában a pokol démoni hangjától a megtisztulás fenséges motívumaiig az érzelmek és emberi tapasztalatok hihetetlen sokfélesége elevenedik meg.

Jegyár: 6900 Ft