V. Haydneum Őszi Fesztivál

A mester-tanítvány kapcsolat vezérfonala fogja össze a Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar koncertjének programját, amelyen három egymással szoros művészi kapcsolatban álló komponista, Antonio Caldara, Gregor Joseph Werner és Joseph Haydn egy-egy műve hangzik el. A koncert nyitányaként Antonio Caldara a-moll Kyriéjét hallhatja a közönség, amelynek érzékenyen szőtt hangszeres és vokális szólamai megindítóan szép összhangjukkal töltik be a teret. Ezt követi a Missa alacrioris animi, amely gyönyörű példája az Esterházy-udvar egyik legfontosabb komponistájaként ismert Gregor Joseph Werner magas színvonalú és nagy hatású egyházzenei munkásságának. Végül Joseph Haydn Szent Miklós-miséje világítja meg, milyen termékenyen hatnak egymásra a barokkból eredő zenei hagyományok, a klasszika újításai és a szerző senkihez nem fogható, egyéni fordulatai.

A velencei születésű Caldara a Szent Márk-székesegyház kóristájaként kezdte zenei pályafutását, ahol hangszeres tanulmányokat is folytatott. 1699-től Mantovában, a hercegi udvar zenemestereként működött, ebből az időszakból származik Kyriéje, amely a kézirat tanúsága szerint 1705. december 14-én nyerte el végleges formáját. Caldara mindig is kereste a művészi kiteljesedés lehetőségeit, így vezette el útja 1711-ben egészen Bécsig, ahol néhány évvel később – Johann Joseph Fux támogatásával – a bécsi udvar helyettes zenemesterévé választották. Több tucat operát, oratóriumot és egyházi művet komponált a Habsburgok számára, miközben kiválóságának híre egyre messzebbre ért – kortársai közül Bach és Telemann, majd a későbbi generációkból Haydn, Mozart és Beethoven is tanulmányozták művészetét.

Caldara tanítványai értékes praktikákat sajátíthattak el tőle a különböző zenei szerkesztésmódokról éppúgy, mint a gyönyörű dallamok komponálásáról. E tanítványok közt találjuk Gregor Joseph Wernert, akinek zenetörténeti és magyar vonatkozású jelentőségét a Haydneum Magyar Régizenei Központ rendszeresen hangsúlyozza. Werner 1728-ban, Bécset hátrahagyva érkezett Kismartonba, ahol több évtizeden át, egészen 1766-ig szolgált udvari karmesterként. Életművét elsősorban egyházzenei kompozíciói határozzák meg, melyek közül legalább hetven miséje és huszonkét oratóriuma maradt fenn. A magyar zenei múlt értékes kincseként Werner életművének jelentős részét ma az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának Esterházy-gyűjteménye őrzi.

Werner az Esterházy-udvar első karmestereként nemcsak Haydn elődje, de felettese is volt – a két komponista közti konfliktusok nem maradtak rejtve sem a kortársak, sem az utókor előtt. Werner az idősebb generáció képviselőjeként konzervatívabb ízlés szerint komponált, míg Haydn folyamatosan kísérletezett az újításokkal, és tehetségével, szóló- kamara- és zenekari műveivel Esterházy Miklós látványos elismerését is hamar kivívta. Mindez azonban nem jelent értékbeli különbséget. Ahogy Vashegyi György fogalmazott: „Werner lényegében azonos színvonalú zeneszerző Joseph Haydnnal, csak teljesen más stílusban alkotott – és éppen ezért nincs is sok értelme az összehasonlításnak”. A korabeli stílusok megannyi árnyalata mutatkozik meg Werner zenéjében: miséi szigorú, végtelenül professzionális szerkesztettségükkel és emelkedett hangvételükkel nyűgöznek le, oratóriumaiban az érett barokk virágzását követhetjük nyomon, szimfóniáiban és szonátáiban a gáláns stílus jegyei dominálnak, míg világi kantátáiban népies karaktereket és humort is felfedezhetünk. A most elhangzó Missa alacrioris animi mindannyiunkat egy kicsit közelebb vihet ennek a kivételes, ám sok szegmensében még mindig rejtve maradt életműnek a megismeréséhez.

Haydn a koncertet záró, 1772-ben komponált Szent Miklós-miséje már abból az időszakból származik, amikor Werner halálát követően ő felelt az Esterházy-udvar egyházzenei feladataiért is. A Missa Sancti Nicolai tételei hűen követik a mise műfaji hagyományait: a Kyrie, a Gloria, a Credo, a Sanctus, a Benedictus és az Agnus Dei mind mutatják Haydn felkészültségét és invencióit. A szoprán, alt, tenor és basszus szólista, valamint a kórus mellett a vonószenekart két oboa, két kürt és orgona is gazdagítja. A mise ünnepi hangvétele nem független a bemutató körülményeitől: 1772 adventjének idején játszották először, egészen pontosan december 6-án, amikor a herceg névnapjáról is megemlékeztek. A mű tiszta, egyszerű dallamai, finoman ringatózó, pasztorális hangvétele és ujjongó szakaszai az év bármely szakaszában képesek valódi ünnepé varázsolni a hangversenyt mindazok számára, akik nyitott füllel és szívvel hallgatják Haydn zenéjét.

Jegyár: 6900 Ft