november8.
péntek19:30
Jegyvásárlás
A Magyar Állami Operaház Zenekara

A Magyar Állami Operaház koncertje

Koncert a magyar opera napja alkalmából

MŰSOR

Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni

  • Nyitány
  • „Madamina, il catalogo è questo” – Leporello regiszteráriája az I. felvonásból | Pataki Bence
  • „Batti, batti, o bel Masetto” – Zerlina áriája az I. felvonásból | Molnár Ágnes
  • „Dalla sua pace” – Don Ottavio áriája az I. felvonásból | Szeleczki Artúr
  • „Non ti fidar, o misera” – kvartett az I. felvonásból | Molnár Ágnes, Kiss Diána Ivett, Szeleczki Artúr, Pataki Bence

Gioachino Rossini: A sevillai borbély

  • „Una voce poco fa” – Rosina kavatinája az I. felvonásból | Kiss Diána Ivett
  • „La calunnia è un venticello” – Basilio rágalomáriája az I. felvonásból | Pataki Bence

szünet

Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma

  • Nyitány
  • „Non so più cosa son, cosa faccio” – Cherubino áriája az I. felvonásból | Kiss Diána Ivett
  • „Deh vieni, non tardar” – Susanna rózsaáriája a IV. felvonásból | Molnár Ágnes
  • „Aprite un po’ quegli occhi” – Figaro áriája a IV. felvonásból | Pataki Bence

Wolfgang Amadeus Mozart: Così fan tutte

  • „Ah scostati… Smanie implacabili” – Dorabella áriája az I. felvonásból | Kiss Diána Ivett

Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital

  • „Una furtiva lagrima” – Nemorino románca a II. felvonásból | Szeleczki Artúr
  • „Prendi, per me sei libero” – Adina és Nemorino kettőse a II. felvonásból | Molnár Ágnes, Szeleczki Artúr

Georges Bizet: Carmen

  • Seguidilla | Kiss Diána Ivett

Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital

  • „Udite, udite, o rustici” – Dulcamara áriája az I. felvonásból | Pataki Bence

Erkel Ferenc: Zenekari részlet

KÖZREMŰKÖDIK

Molnár Ágnes
Kiss Diána Ivett
Szeleczki Artúr
Pataki Bence
a Magyar Állami Operaház Zenekara

VEZÉNYEL

Szennai Kálmán

MŰSORVEZETŐ

Mona Dániel

 

 

A magyar opera napján, Erkel Ferenc születésének évfordulóján a Magyar Állami Operaház Zenekara és szólistái érkeznek a Karmelitába. Szennai Kálmán vezényletével és a zenetörténész Mona Dániel műsorvezetésével népszerű és igazán szerethető operarészletekből szólaltatnak meg egy válogatást – a közönség igazi operaünnepre készülhet. Molnár Ágnes, Kiss Diána Ivett, Szeleczki Artúr és Pataki Bence személyében a fiatal magyar operaénekes-generáció négy olyan kiváló képviselője lép színpadra, akik évről évre egyre több új, izgalmas és kihívásokkal teli szerepben bizonyítják énekesi-színészi rátermettségüket.

Az OPERA Zenekar a Magyar Állami Operaház motorja, hiszen minden opera-előadásban és nagybalettben főszereplők – akár az árokban zenélnek szinte láthatatlanul, akár színpadi zenét szolgáltatnak jól láthatóan. Ez a zenekar valójában hazánk legelső szimfonikus együttese: 1837-ben kezdte működését jogelődje, a Pesti Magyar (1840-től: Nemzeti) Színház Zenekara, amely az Operaház felavatása (1884) óta annak rezidens együttese. Az OPERA Zenekar tagjai kivételes mennyiségű és gazdagságú repertoárt játszanak évről évre: az operák és balettek mellett gálákon és szimfonikus hangversenyeken lépnek fel. Mindemellett a művészek kamarazenészként is aktívak, versenyművek szólistáiként koncerteznek, és többen közülük önálló műveket is komponálnak.

Erkel Ferenc zeneszerzőként és karmesterként is rendkívül sokat tett a magyar operajátszásért, joggal tarthatjuk a magyar opera ünnepét épp az ő születésnapján. Csak ritkán emlékezünk meg azonban arról, hogy az egykor a Karmelita épületében működő Várszínházban, Buda első kőszínházában is vezényelt előadásokat. A mai műsoron olyan művek szerepelnek, amelyek Erkel idejében a Várszínházban is elhangzottak.

Elsőként Mozart legdrámaibb alkotásából, a Don Giovanniból hallhat részleteket a közönség. A történet máig kifogyhatatlan mennyiségű és mélységű kérdést szegez nekünk szerelemről, testiségről, bűnről, bűnhődésről, bosszúról, tisztességről... A Don Giovanni egyszerre komédia és egyszerre dráma, mindkettő és egyik sem – Mozart a dramma giocoso műfajválasztással erre hívta fel a figyelmet. A lehengerlő hatású nyitányt Leporello regiszteráriája követi, amelyben bámulatos precizitással tárja elénk gazdájának hódításait. Zerlina és Don Ottavio áriái után az I. felvonás kvartettjével zárul a program Don Giovanni-szeglete.

A zenészként, íróként, órásmesterként és színházcsinálóként is ismert Beaumarchais az estén szereplő két opera történetéért is felel. Trilógiát írt ugyanis Figaróról, ennek első darabja az 1775-ben Párizsban bemutatott A sevillai borbély, avagy a hiábavaló elővigyázat, amely Rossinit megihlette. Folytatása 1784-ben, Egy bolond nap, avagy Figaro házassága címmel került színre – ez adta az alapját a Mozart-műnek. Figaro estéje címmel Beaumarchais egy harmadik színművet is komponált, ez azonban nem tett szert az előzményekhez mérhető népszerűségre.

A sevillai borbélyról bátran állíthatjuk, hogy nemcsak Rossini, de a világ-operairodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja. Rossini sokszor bevált, mégis egyedülálló operareceptjét ezúttal Rosina szerelmes kavatinája, valamint Basilio rágalomáriája illusztrálja, amelyben a kevéssé szimpatikus szereplő az Almaviva gróf lejáratására kieszelt pletykákat sorolja egyre nagyobb hévvel.

Leopold Mozart állítólag a Figaro komponálásakor írta fiának: „Ne feledd, hogy a zenének nem elég szépnek lennie, legalább ilyen fontos, hogy közérthető és könnyen befogadható legyen.” Wolfgang talán már nem is szorult rá az atyai jótanácsra, mindenesetre tény, hogy könnyed, szép és zenei ötletekben végtelenül gazdag operát komponált. Az önálló hangversenydarabként is gyakran játszott nyitány, valamint Cherubino, Susanna és Figaro áriái mind megmutatják, hogyan alkotnak egységet egymással Mozart zenéjében a szórakoztató, bravúros fordulatok és az őszinte érzelmeket kifejező lírai vagy drámai jegyek. Ezt példázza Dorabella áriája is, amely a Così fan tutte című operából hangzik el.

Ugyancsak a könnyen megszerethető operák közé tartozik Donizetti 1832-ben bemutatott Szerelmi bájitala, amelyből három részlet kapott helyet a műsorban. Nemorino a történet szerint azután énekli románcát, hogy bevett egy második adag szerelmi bájitalt is, és kissé elveszettnek érzi magát az őt körülrajongó nők gyűrűjében. Hamarosan azonban újra közelebb kerül szerelméhez, Adinához, és a következő kettőst már együtt éneklik. A szerelmespár mellett a Felice Romani szövegkönyvét követő történet még egy fontos szereplőjét megismerhetjük: bemutatkozik Dulcamara, a kuruzsló is, aki csodadoktorként árulja a tömegnek varázslatos bájitalait. Végül, ha a legszerethetőbb operáknál járunk, nem hiányozhat a programból Carmen sem, aki ezúttal a taktikusan csábító, csábítóan taktikus Seguidillával lép színre.

Jegyár: 6900 Ft