szeptember14.
szombat19:30
Jegyvásárlás
Kovács Róbert

Évadnyitó koncert a Karmelitában

Némafilmvetítés élő orgonakísérettel

MŰSOR

Kertész Mihály: A tolonc

 

KÖZREMŰKÖDIK

Kovács Róbert orgonaművész

A Karmelita koncertsorozat nyitó alkalmán egy régi hagyományokra épülő, ma mégis kuriózumnak számító műfajjal, a némafilmre történő orgonaimprovizációval ismerkedhet meg a közönség. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívummal együttműködésben megvalósított koncerten Kovács Róbert orgonaművész improvizál Kertész Mihály 1914-ben rendezett nagyszabású anyamelodrámájára, A tolonc című filmre.

2008-ban szinte csodaszámba ment, amikor az Egyesült Államokban, egy New York-i kulturális központ, a Magyar Ház pincéjében rátaláltak Kertész Mihálynak, a Casablanca rendezőjének korai filmjére. A mai napig nem lehet tudni, hogyan került oda, örömteli fejlemény azonban, hogy azóta visszahozhatták hazájába, 2014-ben nagy munkával restaurálták, és nemzetközi premierjére is sor került a lyoni Lumière Filmfesztiválon. A toloncot a magyar és egyetemes filmtörténet unikális darabjaként tartják számon: ez a korszak színészóriásának, Jászai Marinak az egyetlen fennmaradt filmje, Kertész Mihály legkorábbi rendezése, továbbá olyan korabeli filmsztárok láthatók benne, mint Berky Lili vagy Várkonyi Mihály. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének mozgóképes adaptációja, a forgatókönyvet Janovics Jenő, a kolozsvári színház egykori igazgatója írta. A filmet 1914-ben június elejétől július közepéig forgatták Kolozsváron, Torockón, a Torda-hasadékban és az Aranyos partján.

Balogh Gyöngyi, a némafilm világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb szakértőjeként számontartott filmtörténész így foglalta össze A tolonc filmtörténetben való jelentőségét: „A tolonc a magyar filmtörténet egyik első filmje, amely már magabiztosan használja a film önálló formanyelvét. A cselekménye két szálon fut, párhuzamos montázs mutatja be a börtönből szabadult asszony és az árvaságra jutott parasztlány, anya és lánya egymás felé tartó útját. A kitoloncolt Liszka útja a városból a faluba kiváló alkalom Erdély gyönyörű tájainak bemutatásra. A kitoloncolás mélyen sérti a lányt, de maga az út a táj szépsége miatt inkább idilli, az ellenséges, züllött város alternatívájaként jelenik meg, és bár a lány még nem tudja, a néző már ekkor sejti, hogy az édesanyjával való találkozáshoz vezet. Népszínmű keretben, Jászai Mari és Berky Lili meggyőző alakításában nagyszabású anyamelodráma bontakozik ki, melyben a bűnös asszonynak akkor kell meghalnia, mikor végre megtalálja elveszett gyermekét.”

A mozgókép és a zene a filmtörténet kezdeteitől fogva összekapcsolódott egymással: a korai filmeket olykor verkliről vagy fonográfról játszott zenével kísérték, máskor élő zenét társítottak hozzá. A zenét szolgáltathatta egy zongorista, egy kisebb együttes vagy akár egy teljes szimfonikus nagyzenekar is. Az együttesek összeállítása nagyban függött a helyszíntől, amely lehetett egy kisebb kávéház, de hatalmas filmszínház is. A zenészek rögtönözhettek, de játszhattak korabeli slágereket vagy ismert klasszikus zenei darabokat is, szabadon variálhatták a legkülönbözőbb zenei eszközöket. A minél gazdagabb, izgalmasabb, érzékletesebb kísérőzene iránti igény új hangszerek tervezését is inspirálta, így született meg az 1920-as években népszerű moziorgona. Sípjaival és beépített ütőhangszereivel egyaránt képes volt zenekari hangszereket, hangszíneket imitálni és olyan effekteket megszólaltatni, mint a telefoncsörgés vagy a vonatfütty. Noha a Karmelita 2022-ben átadott orgonája nem tartozik a moziorgonák közé, lenyűgöző hangzásával ehhez a műfajhoz is végtelen lehetőséget tartogat.

Ha improvizációról van szó, Kovács Róbert orgonaművész bizonyítottan a nemzetközi világ élvonalába tartozik: 2006-ban először nyerte meg magyarként a Haarlemi Nemzetközi Improvizációs Orgonaversenyt. Több éven keresztül volt a Bécsi Érsekség egyházzenei előadója, ahol improvizációt és liturgikus orgonajátékot tanított. 2004-ben a Szent Flórián-apátság főorgonistája lett, ahol a híres Bruckner-orgona felelőseként évi közel száz koncertet adott. 2009 és 2015 között a Kismartoni Egyházmegye dómorgonistájaként és egyházzenei megbízottjaként tevékenykedett. 2019 decembere óta a Wiener Hofburgkapelle orgonistája, ezenkívül 2022 óta a Maria Schutz-i kegyhelyen is rendszeresen végez egyházzenei szolgálatot.

Jegyár: 5900 Ft