Haydn Budán

Joseph Haydn évtizedekig szolgált udvari zenészként, karmesterként és zeneszerzőként az Esterházyak udvarában, rendszeresen hallhatta őt az előkelő közönség Kismartonban, Eszterházán és Bécsben. Rendkívüli alkalomnak számított, amikor 1800. március 8-án Budára látogatott: a Budavári Palota tróntermében A teremtés című oratóriumát vezényelte. Maga az előadás apropója is kivételes esemény volt, az összegyűlt vendégek József nádor születésnapját ünnepelték. Haydn meghívásában fontos szerepet játszott Alekszandra Pavlovna, a nádor felesége, aki zenei képzettségével és technikai felkészültségével a zeneszerzőt is elkápráztatta. A korabeli híradások szerint Haydn különösen elégedett volt az előadásra verbuvált zenekarral, amely a magyar és német színtársulat tagjaiból és tehetséges műkedvelőkből állt össze.

Haydn budai látogatásának idén a Liszt Ferenc-díjas Farkas Gábor és a Magyarország élvonalbeli kamaraegyütteseként ismert Anima Musicae koncertje állít emléket. Programjukon Haydn f-moll „La Passione” szimfóniájával és D-dúr zongoraversenyével, valamint Mozart C-dúr „Dissonanzen” kvartettjével a klasszikus repertoár valódi mesterművei szerepelnek. „A zene lelke” – az Anima Musicae névválasztása megtestesíti azt az őszinte küldetéstudatot, amely a több nemzetközi versenyeredménnyel és hazai kitüntetéssel bíró együttest vezeti, legyen szó az Európa legrangosabb koncerttermeiben való fellépéseikről éppúgy, mint az ifjúság komolyzenei nevelését célzó programjaikról.

A Zeneakadémia rektori tisztségét is betöltő Farkas Gábor életében a koncertezés és a tanítás régóta kéz a kézben jár. Rendszeresen meghívottja Európa, Amerika és Ázsia legnagyobb koncerttermeinek, lemezeket készít, versenyeken zsűriz, fesztivált szervez, fiatalokat oktat – fáradhatatlan nagykövete a zenének. Amikor azonban színpadon van, számára is csak a megszólaló mű létezik: kiegyensúlyozott, harmonikus előadásaiban az értelem és az érzelem tökéletes arányát érvényesíti.

Haydn 1768-ban komponált f-moll „La passione” szimfóniája szokatlanul sötét tónusú darab. Az utólagosan hozzákapcsolt jelzőre a mű drámai karakterével összefüggésben leggyakrabban „szenvedélyként” hivatkoznak, gondolhatunk azonban „passióra” is, ha figyelembe vesszük, hogy 18. századi emlékek szerint a szimfóniát többször játszották a nagyheti program részeként. Ahogy Haydn több moll hangnemű szimfóniáját, úgy az f-moll darabot is kapcsolatba hozzák az úgynevezett „Sturm und Drang” irányzattal, amelyben az érzelmek, vágyak és indulatok kifejezése válik hangsúlyossá. Az f-moll szimfónia ugyanakkor archaizál is: lassú-gyors-lassú-gyors tételrendje a barokk kor templomi szonátáinak mintáját követi. A szinte tragikus hangulatú nyitótétel után új lendületet hoz az Allegro lüktetése, majd a visszafogott Menüett-tételt követően a Presto forgataga zárja a művet.

Lényegesen könnyedebb hangot üt meg az 1784-ben publikált D-dúr zongoraverseny, amely szellemességével és frissességével varázsolja élővé a 18. századi szalonok hangulatát. A nyitó Vivace a zongora és a zenekar pezsgő párbeszédének nyit teret, majd a finoman hangszerelt lassú tétel azt mutatja be, hogyan válnak Haydn kezében a legegyszerűbb zenei gesztusok is költészetté. Így érkezünk el a Rondo all’ungarese címet viselő fináléhoz, amely valódi örömzeneként ragadja magával a közönséget.

„Isten színe előtt mondom mint becsületes ember, hogy fia a legnagyobb zeneszerző azok közül, akiket személyesen vagy név szerint ismerek.” Leopold Mozart feljegyzésében olvashatjuk Haydn lelkes szavait, ahogyan a fiatal Mozartról nyilatkozott. Az apropó szorosan kapcsolódott annak a hat vonósnégyesnek a bemutatójához, melyeket Mozart a „vonósnégyes atyjaként” is tisztelt idősebb mesternek ajánlott. Az Anima Musicae vonószenekari előadásában megszólaló C-dúr vonósnégyes ennek az op. 10-es gyűjteménynek a részeként látott napvilágot 1785-ben, „Disszonáns” jelzőjét határokat feszegető lassú bevezetésének köszönheti. Az ihletett témákban, változatos hangulatokban és karakterekben bővelkedő darab a bonyolultság és egyszerűség közti egyensúlykeresés és egyensúlyteremtés gyönyörű példája, kaleidoszkópként foglalja magában mindazt, ami Mozart stílusát örök érvényűvé teszi.

Jegyár: 5900 Ft