december16.
szombat16:00
Jegyvásárlás
19:30
Jegyvásárlás
A Szent István Filharmonikusok

ADVENT A KARMELITÁBAN

A Szent István Filharmonikusok koncertje

MŰSOR

Vivaldi: Gloria
J. Haydn: Missa Sancti Nicolai, Hob. XXII:6

KÖZREMŰKÖDIK

Geszthy Veronika – szoprán
Gémes Katalin – alt
Decsi András – tenor
Rezsnyák Róbert – basszus
Szent István Király Oratóriumkórus
Szent István Filharmonikusok 

VEZÉNYEL

Antal Mátyás

A Szent István Filharmonikusok koncertje Vivaldi Gloriájával és Joseph Haydn miséjével, két magával ragadóan szép vallásos zeneművel ad lehetőséget mindannyiunknak az adventi időszakban való elmélyülésre. Vivaldi nevéről sokkal könnyebben asszociálunk a hangszeres zenére, a Vivaldi-reneszánsz is elsősorban concertóit állította a figyelem középpontjába, így igazán különleges alkalom, amikor egy vokális darabja is megszólal közönség előtt. Gloriája az 1920-as években bukkant fel Turinban, egy páratlan Vivaldi-hagyaték részeként, modern kori premierjére egészen 1930-ig várni kellett. Megérte a várakozás, a Gloria azóta is a zeneszerző legnépszerűbb, legszeretettebb vokális műve. A zenei-kulturális központként is működő velencei árvaház, az Ospedale della Pietà Vivaldi egyházzenei darabjainak születésében is fontos szerepet játszott, Gloriáját is az intézet énekesnek és zenésznek képződő növendékei számára komponálta. A négyszólamú kórus mellett mindössze három szólistát, két szopránt és egy altot alkalmaz, a vonóskarhoz pedig visszafogott és gazdaságos módon egyetlen oboát és trombitát társított. A hangszeres és olykor az énekes szólamok megoldásai is gyakran hoznak magukkal a Vivaldi-versenyművekre jellemző dinamikákat, kontrasztokat, játékokat. Mozgalmasabb és meditatívabb tételek, szakaszok váltják egymást, míg egy nagy hatású zárófúgával el nem érkezünk a Gloriát záró végső ragyogásig.

 

Noha Haydn neve az utókor számára legerőteljesebben a vonósnégyes és a szimfónia műfajaival kapcsolódott össze, nem elhanyagolható a tizennégy kompozícióból álló miserepertoárja sem. Tanulmányainak kezdetétől fogva közelről ismerhette a katolikus egyházzenei hagyományokat, akár komoly egyházzenei karrier is várhatott volna rá, ha nem köteleződik el az Esterházy-udvar szolgálatában. Noha Esterházy Miklós herceget nem különösebben foglalkoztatták az egyházi művek, sokkal inkább az operát és a hangszeres zenét kedvelte, 1766-ban Haydnt hivatalosan is az udvari egyházzene felelősévé tette. A zeneszerző – leginkább saját elszántságából – 1766 és 1772 között négy misét komponált, a Szent Miklós-misét először 1772 adventjén, december 6-án mutatták be. A Miklós-napi előadáson minden bizonnyal a herceg névnapjáról is megemlékeztek.

 

A Missa Sancti Nicolai tehát az adventi misék sorába illeszkedik: zenei technikái és hangvétele az ünnepi időszak képeit is elénk vetítheti. Az egyszerű, letisztult dallamok, a finoman ringatózó ütemek és az olykor ujjongó szakaszok mintha megelőlegeznék a karácsony csodáját. A darab ugyanakkor követi a misék hagyományait: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus és Agnus Dei tételekbe rendeződik. A szoprán, alt, tenor és basszus szólista, valamint a kórus mellett a vonószenekart két oboa, két kürt és orgona is gazdagítja. Amikor harminc évvel az első elhangzását követően Haydn revideálta a művet, az együttest két trombitával és egy timpanival is kiegészítette. A zene egyszerre vigasztal és felemel, a záró „Dona nobis pacem” a Kyrie nyitó anyagára visszautalva foglalja egységbe a művet.

 

A színpadra lépő Szent István Filharmonikusok (korábban Zuglói Filharmónia) 2020 decemberétől szerepelnek új névvel a hazai koncertéletben. A közel hetvenéves múltra visszatekintő szimfonikus zenekart Záborszky József alapította, majd fia, Záborszky Kálmán vette át az együttes művészeti vezetését. Értékteremtő és ifjúságnevelő munkájuknak elismeréseként 2000-ben Magyar Örökség díjat kaptak, 2011 és 2017 között pedig folyamatosan elnyerték a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet.

 

Jegyár: 6 900 Ft